Ez a Vas megyei kisváros a 16. század elején Nádasdy Tamás (1498-1562) Kanizsay Orsolyával kötött házasságát követöen került a Nádasdyak birtokába. Ez az idöszak több kedvezö feltétel együttállása következtében a város fénykorának kezdetét jelentette.

Nádasdy Tamásról, azon túl, hogy nagy hatalmú országos föúr volt, számos korabeli okmány bizonyítja, hogy nagy műveltségű férfiú is volt, valamint elsök között csatlakozott a lutheri reformáció terjesztöihez. Budán, Grácban, majd Itáliában jogot tanult. Mint politikus, a politikai realitásokból kiindulva állt János király oldaláról Ferdinánd mellé és emelkedett a legmagasabb pozicióba.

Az 1530-as évek elején, részben külhonban szerzett tudása, részben a terjedö lutheri reformáció hatására mind a kultúra és oktatás, mind a hit területén jelentös eröfeszítéseket tett a városban. A sárvári várban nyomdát, a városban nagy hatású iskolát létesített. Melanchton Fülöp ezen eröfeszítéseit 1534-ben levélben üdvözölte.

Elöször 1534-ben Sylvester János érkezik a városba. Feltehetöen ő már megérkezése elött kapcsolatban állott a nádorral, ö ismertethette meg a reformáció hitelveivel. Sylvester már Sárváron (akkor Újsziget) adta ki Grammatica hungaro-latina címen latin nyelvtanát 1539-ben. Ezután következett a magyar kultúrtörténet és a magyar protestantizmus elsö jelentös magyar nyelven nyomtatott műve, 1541-ben adta ki Sárváron új testamentumát magyar nyelven (Vy Tesumát magyar nyelven (Vy Testamentu' mag'ar n'elven). Sylvester segítsége a kiadásban öccse Sylvester Mihály és Abádi Benedek voltak. Abádit Nádasdy hívta a nyomda vezetésére 1539-ben és Sárváron egészen a nyomda megszűnéséig, 1543-ig maradt.

Dévai Bíró Mátyás 1534. körül Nádasdy hívására került Sárvárra, miután a budai tömlöcböl szabadult. Rövid Sárvári tartózkodás után Németországba ment, ahonnan 1538-ban Melanchton ajánlására ismét Sárvárra jött Nádasdy védelmét élvezve. Sárváron 1541-ig működött, a várost használva hátországul bejárta a Dunántúlt. Ebben a korszakban érdemelte ki a "Magyar Luther" elnevezést.

Kapcsolatban állt Nádasdy Tamással és így Sárvárral Tinódi Lantos Sebestyén is. Az ő "Cronica"-ját 1554-ben Kolozsvárt adták ki Nádasdy pénzén. A dalnok Sárváron halt meg és a város földjében helyezték örök nyugalomba. Nyughelye ismeretlen. A 20. század ötvenes éveiben régi öregek még emlegették, hogy a régi temetö felszámolásakor látták sírkövét.

Nagy hatása volt a Nádasdy által felállított iskolának is. A feljegyzések számot arról adnak számot, hogy 1535-ben épült fel a köböl emelt épület. Ennek elsö név szerint ismert tanulója Tivadar, Sylvester János fia volt. Apja latin nyelvtanát neki ajánlotta. Az iskola a század második felében már mint gymnasium említtetik. Ez még nem a mai értelemben vett középiskolának felelt meg, de Németországban már az igényesebb oktatást említették e megnevezétették e megnevezéssel. Az 1600-as évek elejének diákjai közül többen is mint fennmaradt könyvek írója, vagy ismert vallási vezetö vált késöbb ismertté: a Zvonarics család tagjai, Kis Bertalan evangélikus püspök fiai, stb.

Összehasonlításul: 1853-ban a nagy múltú, de egyre gyengülö evangélikus iskolába mindössze 39 gyerek tanult, akkor, amikor a város összes tanulójának száma 500 körül volt. Az evangélikus diákok száma - növekvő lakosságszám mellett - az 1934/35-ös tanévben is csak 49 volt, úgy hogy összesen 1902 diákot tartottak számon a városban.

Nádasdy gondoskodott arról is, hogy a tehetséges fiatalok külföldre kerüljenek. így tanulhatott Wittenbergben Pesti József, Nádasdy Ferenc késöbbi nevelöje, Szegedi Máté az elsö nyugat-dunántúli evangélikus püspök, de támogatta Dévai Bíró Mátyás Wittenbergi tanulmányait is. Követte apja ez irányú törekvéseit Nádasdy Ferenc (II.), a híres Fekete Bég is. Az ö támogatásával került ki Fórizs János, aki a Formula Concordiae-t, az evangélikus egyházkerülethez csatlakozást írta alá, de ilyen alumnus (segélyezett diák) volt több Zvonarics, Sármelléki Nagy Benedek, késöbbi köszegi rektor, Kis Bertalan, stb. Az alumnusok közül sokan Sárvárra jöttek vissza tanulni, így Beythe István, a későbbi dunavidéki protestáns szuperintendens, Cziczak János, Pálházi Göncz Miklós, stb.

A sárvári lelkészek szinte mindegyike országos ismertséget szerzett ebben a korban. Szegedi Máté 1555-töl biztosan Sárváron élt, mint udvari lelkész, Nádasdy Ferenc nevelöje. ő 1576-ban lett a dunántúli evangélikusok püspöke, itt halt meg 1585. július 12-én. élt a városban egy Sárvári Pál nevű prédikátor is, aki botanikai munkájáról volt híres. Szegedi Máté utóda Szalárdi Mihály volt. Magyari István Nádasdy Ferencnek volt udvari lelkésze, 1599-töl pedig sárvári prédikátora. 1604-ben, vagy 1605-ben, mint esperes halt meg. Sárváron írta "Az országokban való soc romlásoknak okairól" című művét, amelyre Pázmány Péter a "Felelet"-ben kísérelt meg válaszolni. Magyari erre adott válasza halála miatt már nem jelenhetett meg. Őt Zvonarics Mihály követte, aki szegény sorsú sárvári varga fiából (Beythe István éppen ezért említi öt egy helyen Varga Mihálynak) lett elöbb esperessé, majd 1620-ban soproni szuperintendenssé. Az utolsó ismert lelkész só ismert lelkész Kis Bertalan volt, aki 1625-ben lett püspök.

A sárvári protestáns fénykor az 1640-es években ért véget. Nádasdy Ferenc (III.) nösülése után rekatolizált és birtokairól kitiltotta a protestáns prédikátorokat. Ekkor menekült el a városból Kis Bertalan is. Az evangélikusokra ezután a hányattatás ideje következett. Tiltva volt evangélikus prédikátorhoz járni, pénzbüntetés járt annak, aki ezt megszegte. A sárvári és környékbeli híveknek ezen felül járadékot kellett fizetniük a sárvári plébániának.

Az elnyomatás csak a 19. század elején enyhült. Ekkor a sárvári evangélikusok Nemesdömölkre (ma Celldömölk része) jártak istentiszteletre, késöbb imaházat emelhettek. A sárvári evangélikus templomot 1834-ben emelték eleink.

A város protestáns jelene nem vethetö össze 16-17. századi múltjával. A két nagy protestáns egyháznak van gyülekezeti élete Sárváron. A jelentös múlttal rendelkezö evangélikusok 650-700 lelket számlálnak - a város lakossága megközelítöen 16 ezer fö. Templomuk a 19. században emelt épület. A templom mellett található a parochia, szemben a régi iskola, ami a rendszerváltoztatás kezdete után visszakerült a gyülekezet tulajdonába. A sárvári reformátusok száma ennél is kevesebb, ennek az oka az, hogy a városban a kálvini protestantizmus soha sem nyert nagyobb teret, öshonos sárvári családok között nincs református. Meg kell itt említeni Szíj Rezsö nyugalmazott református lelkész nevét, aki a II. világháború idején bátor kiállásával százak életét mentette meg. Ez a gyülekezet az elmúlt években kis tagsága ellenére nagy fejlödést mutat. Felépült elsö templomuk az addigi imaház helyén (az építkezések idején istentiszteleteiket az evangélikus templomban tartották), állandó, helyben lakó lelkész szolgálja a gyülekezetet.