|
A Kairosz a szó, amellyel a régi görögök az alkalmas időt jelölték. Amikor megnyílik valami, ami addig zárt volt. Amikor feltör valami, amelynek útja felfelé addig nem volt. A lehetőségek beteljesítésének pillanata. Nem máskor és nem máshol, hanem itt és most, a jelenben. Ez az idő az érés, a megérés - a megértés ideje. A helyzet megérett, és az esemény bekövetkezik. Éppen akkor, amikor kell. Nem később, és nem előbb. Az ember életében ilyen pillanat, amikor átlátja azt az utat, ahonnan jött, és látja azt is, ahová tart, és ráébred arra, hogy mindezt az éppenmost-ból látja, és tudja és teszi. Ez a pont az, amikor hirtelen minden nyitva áll benne, minden készen van ahhoz, hogy tovább lépjen, készen ahhoz, hogy megtegye, amit akkor, éppen meg kell tennie, mert a helyzet, a tér és az idő megkívánja tőle. És valamilyen szempontból minden pillanat ilyen. Minden pillanatban ott a lehetőség, mert minden pillanat ajtó, a jelenléthez vezető ajtó.
|