Szent elgondolás: volt egy Jézus,
Ki Krisztus volt és lehetett
És szerette az embereket.

Felekezetközi összefogás a zalaistvándi evangélikus templomért

A Vasi Egyházmegyéből várták a celldömölki Tamás mise szervezői a fiatalokat 2010. október 15-én. Kemenesalja legnagyobb, egykor artikuláris templomában valóban színes, a megye több gyülekezetéből érkezett fiatal sereglet vett részt az alkalmon, amelyen a liturgiát Baranyayné Rohn Erzsébet vezette, igehirdetéssel szolgált Verasztó János répcelaki lelkész.

Tegnap Vönöckön voltam istentiszteleten, ahol épp konfirmáció volt. Kovács Imre betegségéből kifolyólag nem tudott részt venni ezen az ünnepen, de írt pár gondolatot a konfirmáltak felé.

A békesség Isteni üzenetének fontosságát hangsúlyozta győri karácsony napi, pénteki istentiszteletében mondott igehirdetésében Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Múlt vasárnap istentiszteleten voltam Vönöckön. Márta néni prédikált, nincs is ebben semmi különös. Csakhogy a prédikáció végén felolvasta férje, Imre bácsi üzenetét a gyülekezethez. Nagyon elkezdtem ekkor figyelni, ugyanis nekem különösen figyelemreméltóak az ő szavai, amik ismételten a szószéken hangoznak el.

A Deák téri evangélikus közelmúlt-fórum második alkalma

2009. április 20-án, hétfőn 18 órakor a gyülekezeti nagyteremben megtartották a fórum második alkalmát, melyet újfent élénk érdeklődés kísért. A téma az egyház visszaszorításának (leépítésének) a kora, az 1948-1956 közötti időszak, hangsúlyosan Dezséry László szerepe volt.

Az interneten sok forrásból beszerezhető a 2009-es Ökumenikus Imahét füzete – pdf formátumban. Azt gondoljuk, hogy könnyebb a 49 oldalas dokumentum kezelése a hagyományos internetes megjelenésében. A füzetet ezért annak tartalomjegyzéke szerint szétbontottuk, lapozható formában.

Vízkereszt ünnepéhez kötődik ez az ének az evangélikus énekeskönyvben. Együtt közöljük a szöveget és a kottát is. Ma bizonyára sok evangélikus templomban ezt fogják énekelni az ünnepi istentiszteleten.

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja.

KÖZEL négyszáz esztendeje annak, hogy a reformáció nagy szellemi s társadalmi mozgalmában keletkezett, s az ágostai hitvallásnak védelmére írt Apologia megjelent, s egyházat szervező s hiterősítő munkáját mind a mai napig áldásosan végezte.

Álltam az ajtó előtt. Régóta, tétován. Csak halkan rebbent bennem a gondolat: ki kéne nézni... s mintegy válaszként erre a gondolatpihére, lágy szellő mozdult odakint, belibbent a nyitott ablakon, megemelte a függönyt, finoman beletúrt a hajamba és egy hosszú hajszállal megcsiklandozta az orromat. Elmosolyodtam.

A mellékelt filmen egy fiatal férfi bizonyságtétele látható-hallható. Nincsenek végtagjai - és teljes életet él. Ebben mély istenhite segíti.

Az anyaszentegyház történetében, amelynek egyik fejezete a huszadik századi magyar evangélikusság története, elhívott szolga volt Túróczy Zoltán (1893-1971) lelkész, akit a Magyarországi Evangélikus Egyházban két évtizeden belül három egyházkerület gyülekezetei is választottak püspöküknek, s akinek legalábbis két alkalommal a külső, politikai erők nyomására kellett egyházkormányzói szolgálatát abbahagynia.

Van-e ma még létjogosultsága a teológiának? Van-e egyáltalán még értéke? Van-e még ereje e beszédmódnak ahhoz, hogy megszólítsa a nyilvánosságot? Nem vált-e az elmúlt évszázadok alatt egyházi bennfentesek érthetetlen szakzsargonává, vagy éppen a néphez leereszkedők kegyes tanításává? Vagy: napjainkra nem olvadt-e már össze ez a nyelv a nyugati féltekén - mondjuk - a filozófiával, s egy négy évtizedes vasfüggöny mögött pedig - mondjuk - a fennálló hatalom ideológiájával? Érdemes-e ma a kereszténységhez, talán éppen a protestantizmushoz kötődő értelmiségieknek teológiát olvasni?